DOLL STEAK

Annyit eszek mint egy ló; 2 óránként egy kisebb svédasztal eltűnik a képemben, minden a kaja körül forog...

Szerintem a kórházban a függönyt is megeszem.

Én csak aludni szerettem volna egy kicsit, de éreztem hogy túl jó lenne az nekem és biztos fel fog vki ébreszteni vmi hülyeséggel.

Lottóznom kéne, mert jött a "KHÁÁÁÁÁTÁÁÁ!" a földszintről meg a kérés hogy sürgősen segítsek a főzésnél mert ő elmegy a lányokért az iskolába...

Gyűlölök főzni, főleg másnak, nekik meg végképp mert megfelelni nem lehet.

Tetté' rá sót?

 Mé' tetté?

Mé 'nem tetté?

Anyádéé!

Azt hinnéd hogy van egy kis szabadidőd hogy realx, take it easy erre kiderül h fél óra múlva is megy el, felügyeljem már a házi feladatot. Hm, van fél órán addig mivel is töltsem? Írjak még egy post-ot vagy szárítsam meg a hajam, a lehetőségek tárháza végtelen...

Legközelebb a WC-ről fog elrángatni komolyan. Utálom mikor én beosztom az időm, más meg tesz hozzá.

Arról nem is beszélve hogy a sütő számlapjáról lesúrolta vki a számokat és meg van győződve róla h én voltam, pedig hozzá se nyúltam a sütőhöz mióta itt vok. Vicc az egész. Vki idejár a házba és könyörtelenül lesúrolja hogy engem bajba keverjen. Bassza meg, a WCt is kopásig súrolhatná!

Best reklám ever!

Megkaptam az engedélyt egy hónapos eltávra.

Sokba fog ez nekem kerülni...:S

A ruhák és cipők könyörögnek időnként hogy az ember vigye őket haza magával... anyagi csőd lesz ennek a vége. Főleg úgy hogy valószínűleg egy hónapra haza kell mennem a mandulaműtét  miatt, ugyanis műtött torokkal nem ajánlják a repülést, plusz nyilván nincs időpont "holnapra". (Úgyse ha fizetsz)

Mit nekem mínusz 120 rugó, leülöm a...

Hmmm nem akarok ma dolgozni...pedig fogok.

Egészen véletlenül kikötöttem a tanár-diák szerelem fórumon (angol felsőoktatásról kerestem témákat és ugye aki keres az talál...) és ha nagyon koncentrálok vissza tudom idézni a másodperc töredékéig milyen volt halálosan szerelmesnek lenni szépen sorban a tanári karba. Szörnyű időszak volt, minden mást a háttérbe szorított. Kár érte, hamisak volt- ebből is látszik hogy a hormonokat be kéne tiltani.

Jelenleg magamhoz képes sok embert szeretek és tisztelek, ezzel együtt úgy gondolom a klasszikus értelembe vett elcsépelt (egyébként szerintem valójában nem is létező) szerelemre nem vagyok képes. Már.

Ez néha hiányérzetet kelt bennem, valószínűleg a média sulykolására--- amint látom hogy csokoládét már csak nyáladzó párokkal lehet eladni, vagy légfrissítőt szinkronban tudjuk mit csinálókkal... de valójában ez nem igazi probléma.

A szerelem (nevezzük így) ugyanis nem minőségi érzés, kiindulva a végkifejletből ami tisztelet a kivételnek úgy hanzik hogy:

-Már nem szeretlek!   vagy

-Nem érzem amit régen! -

És még ezerféleképp ki lehet fejezni.

Szinte süvít az örökkévalósáb belőle és rácáfol saját magára.

Olyan ez mint ha önmagát ironizálná; kezdődik a nagy ígérgetésekkel, felelőtlen kijelentésekkel, irracionális döntésekkel, tettekkel (ezekre azért szükség van az unalom elkerülése végett) és aztán átmegy bosszankodásba, jelenetekbe, játszmákba, ki tudja még mibe hogy aztán hülyét csináljon magából két felnőtt ember. 

A parfümhöz tudnám hasonlítani, amit befújnak egy szobába, a két szerencsétlen pedig a szék mellé ül a bódulattól aztán egyszercsak valamelyiknek, vagy esetleg mindkettőnek egyszerre megcsapja az orrát  a szag...

Túlbecsüljük (én már csak múlt időben) ezt a dolgot és lehet megkövezni hogy milyen megkerseredett, kiábrádult fazon lehetek én, és hogy ha rajtam múlna bizony kihalna az emberiség de hamis dolgok után futunk.

Előrébb helyezzük a párkapcsolatot a családnál, barátoknál, pedig ők sose vágják az arcunkba hogy már nem szeretnek, vagy időt kérnek mert nem biztosak magukban és mégis ők kerülnek szépen a lista végére. Eddig jutottam a filozofálgatásban és ezek a számok is nagyon zavarnak a háttérben, úgyhogy megoldást nem kínálok, majd esetleg ha meglesz  megtartom magamnak.

ui. Szerelem= evolúciós trükk

Meghagytam a másik felét az esőnek köszönhetően, úgyhogy itthon ülök és próbálok rájönni mi tenné hasznossá a napom...

3 nadrágból 3 kicsi rám, lehet hogy testképzavaros vagyok de a 12-es nadrágok sátornak tűntek, a próbafülkét meg a 4 km es sor miatt a Primark-ban sosem veszem igénybe...

Visszacserélni vagy belefogyni, ez itt a kérdés...

((Olyan ruhákat és cipőket fontolgatok magamban amiket régen lehánytam volna))

Ennyit a ruhákról.

Mért álmodok ilyen hülyeséget hogy én érettségiztetem H-t meg D-t angolból és mindkettőt meghúzom???:D Kreativitásom határtalan, csökkentett módban is.